Lítium akkumulátor fejlesztési folyamat

Oct 16, 2024

Hagyjon üzenetet

1970-ben az MS Whittingham (Exxon) titán-szulfidot használt pozitív elektród anyagként és fém lítiumot negatív elektród anyagként az első lítium akkumulátor elkészítéséhez.
1980-ban J. Goodenough felfedezte, hogy a lítium-kobalt-oxid használható a lítium-ion akkumulátorok pozitív elektródájaként.
RR Agarwal és JR Selman, az Illinois Institute of Technology munkatársa 1982-ben felfedezte, hogy a lítium-ionok képesek beágyazódni a grafitba, és ez a folyamat gyors és visszafordítható. Ugyanakkor a fémes lítiumból készült lítium akkumulátorok biztonsági kockázatai nagy figyelmet kaptak, ezért az emberek megpróbálták felhasználni a grafitba ágyazott lítium-ionok tulajdonságait újratölthető akkumulátorok készítésére. Az első használható lítium-ion grafitelektródát a Bell Laboratories sikeresen legyártotta.
1983-ban M. Thackeray, J. Goodenough és mások felfedezték, hogy a mangán spinell kiváló pozitív elektródaanyag, alacsony árral, stabilitással, valamint kiváló elektromos és lítium vezetőképességgel. Bomlási hőmérséklete magas, oxidációs tulajdonsága jóval alacsonyabb, mint a lítium-kobalt-oxidé. Még rövidzárlat vagy túltöltés esetén is elkerülhető az égés és a robbanás veszélye.
1989-ben A. Manthiram és J. Goodenough azt találta, hogy a polimerizált anionokat tartalmazó pozitív elektród nagyobb feszültséget termel.
1991-ben a Sony kiadta az első kereskedelmi forgalomban kapható lítium-ion akkumulátort. Ezt követően a lítium-ion akkumulátorok forradalmasították a fogyasztói elektronika megjelenését.
1996-ban Padhi és Goodenough úgy találta, hogy az olivin szerkezetű foszfátok, mint például a lítium-vas-foszfát (LiFePO4), jobbak a hagyományos pozitív elektród anyagoknál, és ezért a jelenlegi fő pozitív elektród anyagokká váltak.
A digitális termékek, mint például a mobiltelefonok és laptopok széles körű elterjedésével a lítium-ion akkumulátorokat széles körben alkalmazzák az ilyen termékekben, kiváló teljesítményükkel, és fokozatosan más termékalkalmazási területekké fejlődnek.
1998-ban a Tianjin Tápellátási Kutatóintézet megkezdte a lítium-ion akkumulátorok kereskedelmi gyártását.
2018. július 15-én a Keda Szénkémiai Kutatóintézettől megtudták, hogy az intézetben egy speciális szén negatív elektródaanyagot dobtak piacra nagy kapacitású és nagy sűrűségű lítium akkumulátorokhoz, amelyek fő komponense tiszta szén. Ez az új anyagokból készült lítium akkumulátor több mint 600 kilométeres hatótávolságot tesz lehetővé.
2018 októberében a Nankai Egyetem Liang Jiajie és Chen Yongsheng professzorok kutatócsoportja, valamint a Jiangsu Normal Egyetem Lai Chao kutatócsoportja sikeresen elkészített egy ezüst nanohuzal-grafén háromdimenziós porózus hordozót többszintű szerkezettel és terhelt fémlítiummal. kompozit negatív elektród anyagként. Ez a hordozó képes gátolni a lítium-dendritek képződését, ezáltal az akkumulátor ultra-nagy sebességű töltése érhető el, ami várhatóan jelentősen meghosszabbítja a lítium akkumulátorok "élettartamát". A kutatási eredményeket az Advanced Materials [2] legújabb számában tették közzé. 2022 első felében a kínai lítium-ion akkumulátoripar fő mutatói gyors növekedést értek el, a kibocsátás meghaladta a 280 GWh-t, ami 150%-os éves növekedést jelent.
2022. szeptember 22-én délelőtt megjelent az első hazai, 3{3}} méter átmérőjű új energiás lítium akkumulátor, rézfólia magos berendezés katódhenger terméke, amelyet a Negyedik Kínai Légiközlekedési Tudományos és Technológiai Társaság önállóan fejlesztett és szállított a felhasználóknak. Hszianban indították útjára, kitöltve a hazai ipari technológiai hiányt, és elérve a nagy átmérőjű katódhengerek havi gyártási kapacitását, amely meghaladja a 100 egységet, jelentős áttörést jelent a kínai ultranagy átmérőjű katódhenger-gyártási technológiában.